Község bemutatása

A Közép-Tisza Vidék egyik legősibb települése. Földje a Tisza csodálatos kanyarulatához simul, amely már a honfoglalás korában is lakott volt. Később az Aba nemzetség szállásbirtoka. A Váradi Regestrum említi legkorábbról, 1212-1215-bol Rowa (Rof) nevén. A tatárjárás után már ismert átkelőhely. 1319-ben a területet Károly Róbert az Aba nemzetség Kompolti ágának adományozta, 1569-ben pedig a Guthi-Országh családra szállt a birtoklás. A faluhoz 43 ház és 1 templom tartozott. A török korban lakói többször elmenekültek. A legnagyobb pusztítást az 1683.évi tatár átvonulás okozott. A megmaradt lakosság csak 1691-ben költözött haza Akolhát pusztáról. Az új település a mai helyén épült fel, amely ekkor már II.Rákóczi Ferenc birtokához tartozott. Roff első ismert pecsétje 1703-ból maradt fenn, közepén egy ekevas rajzolatával, körirta: “ Rof Falv Peiczet… “. A rácz támadás után 1711-ben már újra lakott hely. Lakói reformátusok. 1728-ban teljes területe a roffi Borbély család tulajdonába került. A helyi anyakönyvvezetés 1736-ban vette kezdetét. A következő 50 évben azonban további tizennégy család jutott itt birtokrészhez, de több armális nemes is költözött a faluba. 1786-ban népessége 1626 főt számlált, a zsellérek száma 203 volt, a nemeseké 90. Ez a magyarázata annak, hogy a XVIII-XIX. században hét kastély épült a községben. Közülük a legértékesebb az 1789-ben készített “Borbély-palota”. A barokk stílusú műemlék épület felújítását 1995-ben kezdte meg a tulajdonos Licska család. A kastélyszálló teljes felújítása és bővítése 2002-ben fejeződött be. Ugyancsak a múlthoz kapcsolódik, de a jelen elvárásait elégíti ki a korszerű kompátkelés megvalósítása és fenntartása is.
Tiszaroff lakossága a II. világháborúig növekedett 1900-ban 5351 fő volt, 1944-ben 5530. 1964-ban Tiszagyenda önálló községgé alakulásával lélekszáma 2029 fővel csökkent, területe pedig 6417 holddal. Jelenleg 2036 állandó lakost számlál Tiszaroff. A családi házak száma 1100, ezekből 350-et külföldiek vagy magyar városlakók vásároltak meg. Emellett a helyi üdülőkörzet is napról napra fejlődik. Az elmúlt 10 évben jelentős előrelépés történt a lakókörnyezet fejlesztésében. Harmincegy utcában épült szilárd burkolatú út, s ezzel a portalanított utcák aránya már 90%. A telefonhálózathoz 700 lakóház csatlakozott. A vezetékes gázt 35 családi otthon veszi igénybe. A helyi vízmű korszerűsítése 32 millió forintot fordított a település. A falu ismert turisztikai lehetőségeit fogja növelni a jelenlegi lezárt gyógyvízkút hasznosítása is. Készül a település új rendezési terve is.
Jelenleg 62 vállalkozás működik Tiszaroffon. A munkanélküliek száma lassan mérséklődik, mintegy 200 fő. Az Agroff Kft. 50 személyt foglalkoztat, a Ferrit KKS Kft. 20 főt. A településen évente 20-30 közmunkás is dolgozik. Az önkormányzat részvételével megvalósult egy új vállalkozás, amely 62 megváltozott munkaképességű embernek ad munkát. A munkahely teremtés feladataiból a cigány kisebbségi önkormányzat is kiveszi részét.
Tiszaroff megalapozott és reményteljes tervekkel lépett az új évezredbe, erőt merítve a XIX. századi kistérségi szerep emlékeiből, példáiból is (járásbírósági, dohánybeváltási, ármentesítő társulati székhely, neves révátkelő). A település ugyanakkor jól láthatóan őrzi értékeit, törekszik templomai, kúriái, középületei felújítására. A középkori eredetű református templom felújítását egy alapítvány koordinálja. Katolikus temploma is szép és rendezett. Az I. Világháborús emlékművet 1923-ban emelték. A legrégibb egyesülete a Polgári Olvasókör (1869) és a Nőegylet (1878) volt. Jelenleg a legismertebb civilszervezet a községben a “Szőke Tisza” Vadásztársaság. Az intézményrendszer is bővült, a postahivatal, a vízmű, a felújított háziorvosi rendelő, a gyógyszertár, az óvoda, a 11 tantermes általános iskola, a főzőkonyha, a gyermekvédelmi szolgálat, a piac, a takarékszövetkezet mellett egy jól felszerelt fogorvosi rendelő működik Tiszaroffon, amely a két szomszédos község betegeit is fogadja.
A milleniumi évet -amely egyben a hősies árvízi védekezés esztendeje volt- a község az új címerének elfogadásával és a 2002. évi emlékpark létesítésével kívánta emlékezetessé tenni. November 4-én tartották a település millenniumi ünnepségét, amelyen a Kormány Emlékzászlaját dr. Hajós Béla h. államtitkártól Mészáros László polgármester vette át. A zászlót a községi református templomban Loment Péter Lelkész áldotta meg. Az emlékszalagot – a lakosság nevében- Bodon Béláné ny. pedagógus kötötte fel. Az ünnep alkalmából egy turisztikai kiadványt is megjelentetett az önkormányzat.
A település adottságainak kihasználására, idegenforgalom növelésére 1999-től Tiszaroffi Találkozókat szervezünk igen nagy sikerrel. A rendezvényeink szezonálisak (májustól augusztus 20-ig) célja a Tisza és környéke, szépségének bemutatása, hagyományőrzés, településünk megismertetése. Rendezvényeink időpontjait évente programfüzetben és eseménynaptárakban közzétesszük.